No varjunk csak!...Ez a tortenet torz!Hianyzik a folytatas!Mát. 18,27" Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki." Az Isten konyorulo.Azt,aki belatja tartozasat,es kegyelmet ker,barmilyen nagy is az adossaga,bizalommal fordulhat az Urhoz!Lam! Ez az ember,megcsak nem is kegyelmet(elengedest)kert,csak idot az adossaga megfizetesere.Milyen balgak vagyunk,ha azt hisszuk,hogy az elszallt szot,a kilott nyilvesszot visszavonhatjuk,s az osszetort sziveket begyogyithatjuk!Fogadkozhatunk oszinten,teljes szivunkbol,de a mult torteneseit keptelenek vagyunk visszaforgatni.Isten nem is varja azt.Beismerest,megbanast,es a bunnel valo szembefordulast varja el.Kegyelme teljes erteku.Nincs olyan nagy bun,melyet az elobbi modon le ne rendezhetnenk......Milyen jo volna,ha a tortenet itt vegere jutna!....Sajnos folytatodik,de nem szepen....
Mát. 18,28" Kimenvén pedig az a szolga, találkozék eggyel az ő szolgatársai közül, aki száz dénárral vala néki adós és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol. Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De ő nem akará hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, amivel tartozik."
Az a sulyos hiba,hogy aki buneiben elmerult,es realitaserzeke eltompult azon nem lehet segiteni.Vajon szembe fordult-e ez az ember buneivel,ha sorstarsanak nem bocsajtott meg ugy,mint neki Isten?Ez az ember,csak tettei kovetkezmenyet vetette meg,de tetteihez ragaszkodott....Bocsasd meg a mi vetkeinket,amikent mi is megbocsajtunk azoknak,akik ellenunk vetettek.-imadkozunk Jezus szavaival,de komolyan gondoljuk azt?...Ha imank csak ures fecseges,es keptelenek vagyunk megbocsajtani,ugy jarunk,mint ez az ember:(Mát. 18,32-34) Akkor előhívatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem . Nem kellett volna-e néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképpen én is könyörültem te rajtad? És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe mígnem megfizeti mind, amivel tartozik."
Megiscsak van olyan bun,amit Isten nem bocsajt meg?...Igen,van.Amit nem bantunk meg szivbol,es nem vetettunk meg....A bunbanat epp ugy mint buneink felismerese Isten Szellemisegetol van.Ha elutasitjuk azt,bunbanatunk ures fecseges.Szinjatek,melyel onmagunkat altatjuk.Az oszinte megbanas nyilvanvalo jele az,ha mi is szivesen megbocsajtunk.
Kerlek bocsass meg,hogy hosszura nyujtottam most ezt a reget!

Válasz